prezentáció címkével jelölt bejegyzések

DataViz – néhány jó cucc adatvizualizációra

Nemrég egy adatokkal foglalkozó startup-nak segítettünk adatvizualizációban/adatkommunikációban. Az ő kutatómunkájuknak hála egy csomó open-source adatvizualizációs eszközt megismertem, amit most meg is osztok Veled. Korábban írtunk a GoodData-ról, illetve a Chart.io-ról, mindkettő profi adatfeldolgozó eszköz, de ami azt illeti az áruk bizony elég borsos. Márpedig egy induló cégnél ez probléma lehet. Ha Te is így vagy vele, akkor ezt a listát szeretni fogod.

1. HighCharts.com:
HighCharts

JavaScript alapú felület, manipulálható CSS és HTML kódokkal. Mindent, amit csak szeretnél beállíthatsz rajta. Szeretnél sraffozott oszlop-diagramokat? Nem probléma. Kisimított vonal-diagram? A kérdés csak az, hogy milyen sima legyen.
Ezekkel az előre leprogramozott chart-okkal minimális programozói tudás mellett is tudsz gyorsan adatvizualizálni.

2. NPashaP gyűjteménye:

NPashaP
A koncepció hasonló, de itt sokkal speciálisabb, ritkábban fellelhető diagramokat találsz. Nem egy közülük interaktivitást is engedélyez.

3. Mbostock gyűjteménye:
Mbostock

Szintén egy magángyűjtemény – nekem a fenti a kedvenc diagramom, de ezenkívül még másik 500-at találsz a linkre kattintva. Nagyon sok világtérkép és egyéb egyedi chart-típusok.
Megjegyzés: ezeket a chart-típusokat használják pl. a NYTimes újságírói is.

Mbostock NYTimes

Ha találsz Te is hasonló open-source chart-gyűjteményt, küldd el e-mail-ben és beágyazom ebbe a posztba!
Szép hetet!
Mester Tomi

Nem érti a főnök az adatokat?

Előfordul. A tegnapi Budapest BI Forum-on feltett kérdésemre kapott válaszok alapján minden egyes BI-ban dolgozó emberrel. Röviden itt is leírom az előadásom tanulságait. A lényeget egy mondatban így fogalmaznám meg: nem elég az, hogy feldolgozod az adatokat, de át is kell tolnod a cégen az eredményeket, hogy a munkádnak valóban legyen értelme.
Ehhez pedig kommunikálnod kell. Profi módon.

Itt az egész prezim angolul, lent pedig néhány diához írok külön magyarázatot is. Alapvetően saját tapasztalatokra építettem. Nem a tutit akarom megmondani, csak megosztani néhány olyan hibát, amit észrevettem eddigi ügyfeleimnél, tréning résztvevőknél vagy éppen saját magamon. És persze néhány megoldást rájuk.

Először is, két helyen bukhat el az adataid kommunikálása. A vizualizációnál és a helyes kommunikációs csatorna megválasztásánál.

két hely ahol elbukhatszAz adatvizualizációhoz már egyszer leírtam Nancy Duarte 5 szabályát. Az előadásban ezekhez hoztam 1-1 konkrét példát konkrét cégek életéből. Mivel ezek “érzékenyebb információk”, inkább mutatok egy ellenpéldát, ahol a “Mondj igazat!” szabály nem valósul meg igazán. Avagy hogyan hazudjunk valós adatokkal… (Tavalyi román-magyar focimeccs eredménye…)

adatvizualizáció level 99
És az adatvizualizáció 5 szabálya még egyszer:
1. Mondj igazat!
2. Térj a lényegre!
3. A megfelelő eszközt válaszd ki!
4. Emeld ki a lényeget!
5. Maradj egyszerű!

És egy kicsit akkor a kommunikációs csatornák megválasztásáról! 2 fajta kommunikációs csatornát szoktunk használni az adatelemzések eredményeinek a kommunikálásához. Írásos (e-mail, nyomtatott riport) vagy szóbeli (1on1 beszélgetés, meeting-ek, prezentációk). Én mindig a szóbeli formát preferálom. Az írásban mindig lesznek félreértések, eltévesztett definíciók, stb… Szóban van egyfajta oda-vissza kommunikáció, ahol ezt ki lehet szűrni.

adatkommunikációs csatornák

Ha mégis az e-mail-t választanád, küldd el először a csapatvezetődnek, beszéljétek meg a lényeget és csak aztán küldd tovább a döntéshozóknak. Így biztos lehetsz benne, hogy már legalább egy ember ért téged és egyetért veled, mielőtt döntenek a kutatásod eredménye felett. Azért mielőtt e-mail-t küldesz szóbeli megoldások helyett, jusson eszedbe, hogy mennyire nagyon sok e-mail-en megy át mindenkin nap mint nap és az, hogy mennyire nagy az esélye, hogy véletlen ignorálnak.
Egyébként az évtized life-hack-je volt, amikor valaki beírta a céges levlistára az egyik cégnél a tárgy elé, hogy IMPORTANT. Mindenki megnyitotta…

fontos e-mail

Csakhogy 2 hónappal később már így nézett ki az e-mail fiók. (SUPER-SUPER IMPORTANT-re érdemes odafigyelni :-))).
nagyon fontos levél

Úgyhogy én mindig a prezentációt/meeting-et javaslom az eredményeid első bemutatásának formátumaként. Saját tapasztalat alapján a megfelelő sorrend az adatok kommunikálásában ez lehet:
1. Rövid 1-on-1 a csapatod vezetőjével (szóban)
2. Meeting a csapattal vagy akik még a projektben benne voltak (szóban)
3. Prezentáció a döntéshozóknak, a többiek támogatásával (szóban)
4. Tájékoztató e-mail az egész cégnek (írásban)

Ezzel a sorrenddel sokkal nagyobb eséllyel megy át az üzenet és sokkal nagyobb eséllyel valósul meg a kutatásod eredménye a cégen belül.

Úgyhogy változtasd meg a világot adatvezérelt ötletekkel! De sose feledd, hogy ehhez szükséged van szép adatvizualizációra, tiszta üzenetekre és a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztására.

Mester Tomi

Adat, prezentáció – az 5 főszabály

“Az adatok ábrázolása nem az adatokról szól, hanem az adatok mögött rejlő tartalomról, üzenetről.” Nancy Duarte, az egyik legelismertebb prezentáció-készítéssel foglalkozó szakember 5 szabályban foglalja össze a jó adatábrázolást.

1. Mondj igazat!
2. Térj a lényegre!
3. A megfelelő eszközt válaszd ki!
4. Emeld ki a lényeget!
5. Maradj egyszerű!

1. Mondj igazat! – Az adatoknál semmi sem alapozza meg jobban az előadói hitelességedet, ezért ne is élj vissza vele – véletlenül se manipuláld – még csak kicsit se – az eredményeket. Amikor egyszerű adatokat is prezentálsz, állj készen arra, hogy ha belekérdeznek, tudj beszélni a részletekről. A kedvenc manipulatív diagramm típusom, a “mekkorát-hazudjak” chart. Baloldalt egy “mekkorát-hazudjak” chart, jobb oldalt a valóság a fizetésemelésekről. :-)

adatok prezentálása
adatok prezentálása – “a mekkorát hazudjak chart”

(Ugyebár a különbség az, hogy baloldalon nem 0-ról indul a skála és vizuálisan megtéveszti a nézőt az arányokról.)

2. Térj a lényegre!

Mit kell a közönségnek megérteni az adataidból? Mit akarsz, hogy hazavigyenek magukkal? Ahhoz, hogy hatékonyan kommunikáld az adatokat, először meg kell fogalmaznod, hogy mi az a konklúzió, amit a közönségednek át akarsz adni.
Pl. a lenti chart-nak több üzenete is lehet – elsőre talán azt gondolnánk, hogy az év végi növekedés a hangsúlyos.

adat prezentálás - sales chart
adat prezentálás – sales chart

De, ha a Q2-es mélypont a prezentáció fókusza, jobb ha ezt már az elején egyértelművé teszed, hogy ne kelljen külön elmagyarázni vagy kézzel mutogatni, hogy “vegyük csak észre, hogy mi történt”.

adatok prezentálása - sales chart 2
adatok prezentálása – sales chart 2

3. A megfelelő eszközt válaszd ki!
Melyik grafikon legyen? Vonal, kör vagy oszlop-diagramm? Erről korábban írtam már egy cikket. Ezt most csak egyetlen gondolattal egészítem ki. Ha adatokat kell összehasonlítani, mindenképp használj chart-ot (felső ábra), de néha elég csak a konklúzió maga a prezentáció diáiban (alsó ábra).

adatok prezentálása (összehasonlítás)
adatok prezentálása (összehasonlítás)
adatok prezentálása (konklúzió)
adatok prezentálása (konklúzió)

4. Emeld ki a lényeget!
Az adat-prezentáció lényege nem az, hogy mindent megmutass, hanem, hogy megmutasd a konklúziókat és az azt alátámasztó adatokat. Ez alapján egy adat-diát 3 rétegre bonthatunk.
1. Háttér
2. Adat
3. Kiemelés
Íme 3 példa a Slide:ology-ból:

Háttér + Adat + Kiemelés = Adat Dia
Háttér + Adat + Kiemelés = Adat Dia

5. Maradj egyszerű!
Végül, de nem utolsó sorban… Egy prezentációba nem kellenek 3D-s chart-ok, nem kellenek fölösleges információk. Ha egy chart-on:
1. Kettő, de legfeljebb 3 dimenziót ábrázolsz,
2. Három színnél nem használsz többet,
3. Soha sem használsz térbeli grafikonokat,
4. Sosem közölsz olyan információt, ami nem támasztja alá az üzenetedet…
— nagy baj már nem történhet! : )

Tehát ne feledd:
1. Mondj igazat!
2. Térj a lényegre!
3. A megfelelő eszközt válaszd ki!
4. Emeld ki a lényeget!
5. Maradj egyszerű!

A következő részben, ezt megnézzük egy esettanulmányon keresztül is. Addig is olvasd el az előző részt:
Válaszd a megfelelő chart-ot!

Mester Tomi