Az alábbi karácsonyi bejegyzést Tóth Gábor írta. (Gábor TedX előadását megtekinthetitek: itt.) Fogadjátok szeretettel:
Karácsony közeledtével egyre sűrűbben tesszük fel a kérdést, fehér lesz-e az idei karácsony. Mikor azonban szembesülünk a ténnyel, idén is elmarad a karácsonyi havazás, nosztalgiába merülve idézzük fel gyerekkorunk hóban gazdag karácsonyait. Ilyenkor általában elhangzik a jól ismert mondat, „Régen sokkal több fehér karácsony volt”.
A globális felmelegedés lenne a jelenség hátterében, esetleg csak az idő szépítette meg az emlékeket? Egyáltalán mennyire gyakori jelenség a fehér karácsony, és melyik magyarországi városban számíthatunk rá leginkább? Az Országos Meteorológiai Szolgálat közel 100 évet átfogó, szabad felhasználású klímaadataival választ kaphatunk ezekre a kérdésekre.
Hagyatkozzunk egyelőre csupán egy jól ismert népi megfigyelés mely szerint, ha Katalin locsog, karácsony kopog, vagyis a Katalin-napi fagy, saras karácsonyt hoz, míg az esős hideg, hóban gazdag karácsonyt.
Téved-e Katalin? 1901 és 2000 között öt különböző városra vizsgálva a Katalin-napi (november 25) átlaghőmérsékletet, és a karácsonykor tapasztalt csapadékformát az alábbiakat kapjuk:
A népi megfigyelés Budapesten a vizsgált időintervallum 45%-ában helyesnek bizonyult, míg Katalin Szombathelyen teljesített a leggyengébben, a maga 35%-ával.
A fehér karácsony definíciója eltérő az egyes országokat illetően. Magyarországon akkor beszélünk fehér karácsonyról, ha december 24.-én több magyar nagyvárosban mérhetünk hótakarót. A hótakaróra vonatkozó adatok 100 éves viszonylatban sajnos nem elérhetőek, így esetünkben vizsgáljunk olyan karácsonyi napokat, amikor a csapadék formája hó, esetleg havas eső volt, hiszen ezen esetekben jó eséllyel alakulhat ki hótakaró is.
Az alábbiakban városokra bontva látjuk, az elmúlt 100 év alatt hány darab olyan karácsonyi nap volt, amikor havazott, illetve havas eső hullott.
Érdekes megfigyelni, hogy míg karácsony napjai alatt Budapest, Szeged, és Debrecen esetén növekvő tendenciát mutat a havas napok száma, Szombathely és Pécs esetén december 25.-én éri el a maximumot.
Ha szigorítunk a feltételeken, és azokat az eseteket vizsgáljuk, amikor szentestén és karácsony mindkét napján hullott hó, vagy havas eső, az eredmény egészen megdöbbentő lesz. Az abszolút fehér karácsonyok száma egészen alacsony, Szombathelyen 100 év alatt mindössze három alkalommal fordult elő, hogy a vizsgált napok mindegyikén havazzon, míg Budapest, és Szeged holtversenyben első helyen végeztek.
Most, hogy tudjuk a fehér karácsony ritka jelenség, joggal vetődik fel a kérdés, melyik városban volt a legcsapadékosabb karácsony az elmúlt közel 100 év alatt.
Pécsett 1918 karácsonya az abszolút rekorder, szenteste és karácsony két napja alatt 35,7 mm csapadék hullott, ami a város átlagos decemberi csapadékmennyiségének 76%-át jelenti!
Bár idén nagy valószínűséggel szintén hó nélkül maradunk a karácsonyi ünnepek alatt, semmiképp se csüggedjünk, januárban már biztos megérkezik a csapadékos tél.
Tóth Gábor