Tavaly októberben robbant a hír, miszerint a Skyscanner felvásárolta a Distinction-t. Azóta az átállás végbement és az egykori Distinction most már 100%-ban a Skyscanner mobilapplikációinak a fejlesztéséért felel. Ennek a zászlóshajója a Flights alkalmazás. Az egyik cél, hogy a “Travel is mobile” koncepcióhoz híven az egész utazási élményt lefedjék és egy egységes megoldást kínáljanak rá. Kardos Lacival, a Skyscanner Apps Tribe-jának egyik product managerével beszélgettem a célokról, a kihívásokról, stratégiákról és arról, hogy milyen módszerekkel és hogyan fejlesztenek.
Tomi: Hogy néz ki a cég felépítése jelenleg?
Kardos Laci: Per pillanat a Skyscanner szervezeti modellje a Spotify-jéhoz hasonló. Vannak tribe-ok, azon belül squadok, a squadokat átívelően vannak chapter-ek és guild-ek. Mi, a budapesti csapat, és számos kolléga a cégből, akik korábban szintén mobilapplikációkkal foglalkoztak alkotjuk az Apps Tribe-ot. Az Apps Tribe termékvezetője Orosz Bálint, Kapui Ákos pedig a technológiai vezetője. Magának az Apps Tribe-naka zászlóshajója a Flights, ez az elsődleges termék. A cég hosszútávú stratégiájának egyik eleme, hogy a teljes Travel világot felölelje, tehát ne szeparáltan foglalkozzon a “Hotels”, a “Flights” vagy a “Car Hire” alkalmazásokkal, hanem hogy egy globális utazási megoldást kínálhassunk. Gondolj bele, mennyi macerával jár az utazás: nem csak a foglalás, hanem a repülőtéri dolgok, majd maga a repülés, utána az ottlét… mi ezt az egészet ilyen egyszerűvé szeretnénk tenni (csettint).
Most hogy látod, hol lesztek 1 év múlva? 3 év múlva? 5 év múlva?
A cél az, hogy pár éven belül egy szignifikánsan, mérőszámokkal is alátámaszthatóan erős travel brand legyünk. A cég gyorsan növekszik, mi pedig iszonyúan élvezzük ezt. A Distinction-korszakból hoztuk magunkkal az erős delivery hangulatot. Szeretünk “szállítani”, tolni és vinni előre, és így jó dolgok tudnak születni. Mindemellett nagyon fontos, hogy a jó terméket szállítsuk a megfelelő módon. Itt jön a képbe az, hogy product discovery-ben is erősek vagyunk.
Hogyan méritek a sikerességét egy terméknek?
Ez egy olyan kérdés, amire válaszként egyértelmű, bevált módszert még nem tudok adni, tekintettel arra, hogy még nem adtunk ki alkalmazást a felvásárlás óra. Egyébként eddig a legfontosabb metrikáink közé a „conversion” jellegűek tartoztak.. A Flights-nál például az, hogy az emberek hány százaléka megy át tőlünk végül a külső szolgáltatók oldalára (pl. a légitársaságok foglalási oldalára) és az, hogy akik átmennek, ténylegesen vesznek-e jegyet. Alapvetően a legtöbb fejlesztett kiadás vagy akár az A/B-tesztek ezeket az arányokat próbálják javítani. Életképesség szempontjából persze esszenciális, hogy magas legyen a konverziód, de ami egyre fontosabb, az az, hogy hogyan tudjuk a “frequency of use”-t, azaz a folyamatos visszatérést növelni. Ugyanis az utazás az nem csak arról szól, hogy az ember egyszerre lefoglal mindent, és onnantól kezdve nem is foglalkozik vele, nem is gondol arra, hogy hova fog utazni. Inkább úgy működik, hogy először csak eljátszik a gondolattal, megnézi a blogokat. Azután lefoglalja a repjegyet, majd a szállodát. Utána megnéz valamilyen térképes szolgáltatást. Megtervezi a helyi közlekedést, hogy hogyan fog eljutni a reptértől a hotelig. Aztán azon gondolkozik, miket érdemes megnézni az adott városban. Ezek a mélységek nálunk még nincsenek benne a termékben. Éppen emiatt a jövőben ezekre jobban figyelünk majd. Így rákényszerítjük magunkat arra, hogy olyan termékekkel jöjjünk elő, amelyeket az emberek gyakran fognak használni.
A cél tehát, hogy az utazás előtt minél többször elővegyék az app-ot?
Így van. Vagy az utazás alatt. Ha belegondolsz, maga a bepakolás a bőröndbe is egy „pain-in-the-neck”. Utána elrepülsz és előveszed a mobilod, hogy keress rajta helyeket, látnivalókat. Az utazás élményéhez alapvetően hozzákapcsolódik a mobil. Ez az, ami nagyon fontos. És ez az, ami egy hatalmas lehetőség a Skyscanner-nek. Az egyik erősségünk, hogy nagyon jó technológiai háttérrel rendelkezünk és teljesen transzparens módon jelenítjük meg az utazási ajánlatokat. Mi minden árat mutatunk, legyen az egy ügynökségé vagy magáé a szolgáltatóé. A jegyfoglalás egyre inkább a mobil platformok irányába tolódik el. És az utazás is esszenciálisan mobil. Mobillal utazol, mobillal fényképezgetsz, majd mindezt mobilon osztod meg és azt mások is mobilon nézik meg.
És ez a stratégiai váltás igényelte azt, hogy bejöjjön a Distinction a képbe?
Igen. A stratégiában mi ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy a mobile-first vagy „Travel is mobile.” A másik jelmondatunk pedig, hogy “Travel is social”. Utazol valakivel, utazol valakihez vagy elutazol valakitől, vagy inspirálódsz valakinek az ötlete alapján.
Az hogy eddig nem volt release, azt jeleneti, hogy teszteket nem is nagyon csináltatok?
Nyilván a jelenlegi app-okban számos analitikai könyvtár található, amiken mérjük ezeket a dolgokat. De mi, mint csapat, nem csináltunk még óriási teszteket, mert még nem tart ott a termék. Azok a termékek/feature-ök, amiket mi építünk, egyébként eleve A/B teszt formájában fognak kimenni, tehát először a felhasználók X százaléka fogja megkapni. Összehasonlítjuk a régit és az újat.
Ezenkívül ott van a Hotels app. Annak is hasonlóképpen megy a fejlesztése. Egyébként a Hotelst mi készítettük eredetileg, még a Distinction korszakban.
Hogy néz ki a csapat?
Alapvetően „cross-functional product squad”-ok és „technológiai squad”-ok vannak. Az előbbiben van egy product manager/owner, egy researcher, egy designer – az én csapatomban például pont kettő –, egy tech lead, fejlesztők és tesztelők. Ezek közepes méretű csapatok, tehát körülbelül 8 fősek, amik nagy valószínűséggel szét fognak bomlani kisebb egységekre, ahogy növekszünk. És ott vannak a technológiai squad-ok is. Azok főleg fejlesztőkből állnak Természetesen ott is van egy squad-lead.
Mit csinál a researcher a csapatban?
A researcher-nek a feladata nálunk gyakorlatilag az, hogy a világból insights-okat szedjen össze és azokat a megfelelő formában átadja a termékcsapatnak. Ebbe természetesen beletartozik a kvantitatív és a kvalitatív kutatás is. A researcher pozíciót tehát nagyon flexibilisen értelmezzük. Vannak benne UX research (usability tesztek, interjúk, stb.) és adatelemzési feladatok is.
Hogy néz ki egy ilyen folyamat nálatok?
A termékfejlesztési folyamat erősen támaszkodik a kutatásra. Ez azt jelenti, hogy egészen a kezdeti szakasztól, amikor még nincs semmiféle fejlesztés vagy design, már olyan dolgokkal kezdünk el foglalkozni, amik insight-okból származnak. Pl. korábbi interjúkból derül ki, hogy van igény valamire. Mi ezek alapján kezdünk el dolgozni megoldásokon, designokon, prototípusokon. Azután ezeket validáljuk. Tipikusan teszteltetjük őket különböző felhasználókkal az irodánkban. Sok esetben ezek kód nélküli prototípusok. Ezeket sok szempontból vizsgáljuk. A legfontosabb kérdés, hogy értékes lenne-e a termék vagy funkció a felhasználóknak? Számtalanszor kiderül, hogy nem és akkor ezeket a funkciókat eltávolítjuk a prototípusból vagy megpróbáljuk őket átdolgozni. Közben folyamatosan vizsgáljuk a dizájnok használhatóságát is. Végül amikor eljutunk egy olyan fázisba, amikor azt lehet mondani, hogy ez a termék/feature értékes, használható és megvalósítható, akkor megszületik a döntés, hogy mit is fejlesszünk le. Csak ezután zajlik le a fejlesztés és ezután jöhet a release. Minden terméknek van egy célja. A release során kvantitatív mérésekkel vizsgáljuk, hogy ezt a célt elérjük-e. Ezt a felhasználók tényleges termékhasználata alapján tesszük. A mérésekből levont következtetések alapján aztán iterálunk a terméken.
A kód nélküli teszteket egyébként hogyan kell elképzelni?
Egy egyszerű drótváz jellegű prototípust képzelj el. Csinálunk képernyőket és ezeket összelinkeljük egymással. Nagyon fontos, hogy a tesztek ritmusa adjon egy alapritmust az egész termékfejlesztésnek. Ha jön egy felhasználó, akkor mutatni akarunk neki valamit. Elérakunk egy prototípust, a researcher feladata pedig, hogy végigcsinálja a tesztet. A csapat elemi érdeke pedig, hogy megpróbáljon minél több teszten bent lenni egy héten. Hiszen nem csak a designer-nek, a product manager-nek vagy a researcher-nek, hanem a fejlesztőnek is fontos, hogy lássa, hogy amit megcsinált, az vajon működik, értékes, használható-e. Ezek nagyjából félórás tesztek. Van amikor szcenáriókra épülnek. Tehát pl. “képzeld el, hogy utazni szeretnél és elkezded használni az app-ot, amit letöltöttél” – iOS-en, Androidon, akár tableten vagy telefonon. A felhasználói teszt alatt látjuk, hogy hol hal el a folyamat – közben pedig beszélgetünk a tesztelővel, hogy megértsük a miérteket is. Utána a csapattal átbeszéljük, hogy mi az, amit tanultunk, amit hallottunk. Hiszen előtte voltak feltételezéseink és a teszt végén pedig ezek vagy igazolódnak vagy nem. Ilyenkor látjuk, hogy mi az, ami nem működik, mi az, ami nagyon jól működik és néha látunk olyan dolgokat, amikre esetleg nem is gondoltunk. A tapasztalatom az, hogy az értékesség és a használhatóság kérdéskört 3-4 tesztből meg lehet ítélni.
Van még valami, amin dolgoztok mostanában?
Azon dolgozunk, hogyan építsünk fel egy hosszú távon használható Analytics rendszert, ahol minden egyes felhasználói interakciót naplózunk egy big data store-ba, amit azután lehet elemezni,akár mélyebb statisztikai módszerekkel (korrelációkat megállapítani, stb…). Vagy a klasszikus termékdöntésekhez szükséges módszerekhez is használhatjuk majd ezt: egy funnel-t meg lehet vizsgálni, egy cohort-ot ki lehet elemezni, stb. Mindezt szeretnénk kiegészíteni egy A/B-teszt (feature-switching) megoldással, amivel gyorsan lehet variánsok teljesítményét mérni. Ráadásul szeretnénk, ha ez az első nagyobb release-re megépülne és tudnánk használni. Szerencsére a cégen belül ez nem csak a mi feladatunk, más squad-ok is dolgoznak rajta velünk együtt Edinburgh-ban, Barcelona-ban és más helyeken is, úgyhogy rájuk tudunk építeni.
Milyen érzés egyébként egy ekkora cég részévé válni egyik pillanatról a másikra?
Egy integrációnak számos aspektusa van: kulturális és szervezeti is. Ez a folyamat zajlik most. Iszonyatosan jó az anyacég, rengeteget tanulunk tőlük és ők is sokat szeretnének tanulni tőlünk. Például, hogy milyen is az a Distinction-kultúra, milyen és hogyan lehet átvenni elemeket, amelyek nagyon jól működnek nálunk. Nekünk meg az segít, hogy nagyságrenddel nagyobbak, infrastruktúrát és folyamatokat tekintve.
Köszönöm szépen!