This article is available in English here:
http://data36.com/the-most-evil-but-also-most-efficient-testing-method/
Hallottál már az ún. gettó-tesztelésről? A másik neve egy kicsit barátságosabb: fake-door-testing (mostantól a cikkben is inkább ezt használom).
A fake-door-testing egy nagyon egyszerű módszer, amely során úgy mérjük fel az igényt egy új termékre (vagy egy termék új funkciójára), hogy közben csak nagyon minimálisan van szükségünk tényleges fejlesztésre.
A folyamat négy lépésből áll:
1. Készítünk egy landing oldalt, amelyen leírjuk a szolgáltatásunk lényegét (praktikusan egy mondatban). Ugyanitt a User-ek tudnak regisztrálni is.
2. Meghirdetjük a landing oldalt és elkezdjük beletölteni a potenciális regisztrálókat.
3. A regisztráló User-eknek pedig visszaadunk egy üzenetet, hogy: „Bocsi, de ez a funkció/szolgáltatás igazából még nem létezik – viszont értesítünk, amint elkészül.”
4. Mérjük, hogy hányan „regisztrálnak” az oldalunkra. (Darabszámban és százalékban is.)
Ilyen egyszerű. Ha megfelelően sok ember regisztrál, akkor sejthetjük, hogy érdemes lefejleszteni ténylegesen a cuccot – vagy sem.
A fake-door-testing előnyei:
1) Nyilvánvalóan nagyon sok fejlesztési időt és pénzt megspórolsz magadnak.
2) Rövid idő alatt tudod validálni (vagy éppen elkaszálni) az ötletedet.
3) Ha ügyes vagy, begyűjtesz egy csomó releváns e-mail címet, akiket az igazi launch-nál már tudsz értesíteni. (Sőt, előtte be tudod őket húzni usability tesztekre és user interjúkra.)
Ebből mindhárom kulcsfontosságú lehet egy induló biznisznél. Azonban érdemes megfontolni a hátrányokat is.
A fake-door-testing hátrányai:
1) Nem túl kedves dolog.
Tény: biztos lesznek User-ek, akik majd átverve érzik magukat és akik pont emiatt nem használják többet a termékedet. DE! Ne feledd, hogy az első tesztelés alatt csak a célpiacod nagyon kicsi részét lövöd meg amúgy is – szóval, ha jó vagy, akkor nem ezen a pár „megsértett” user-en múlik majd az üzleted hosszútávú sorsa.
2) Csökkenti a hitelességedet – főleg, ha egy újságíró is belefut és megjelensz a médiában vele. Éppen ezért nagyon óvatosan kell bánni ezzel a módszerrel abban az esetben, ha már egy működő biznisz vagy és csak egy új funkciót szeretnél validálni. (Pl. a Facebook, amikor még nem volt ilyen nagy, csinált fake-door-teszteket. Találkozhattál is ilyen üzenetekkel:
Aztán egy ideje már nem bajlódnak ezzel.) Egyébként ha kis biznisz vagy, akkor végülis a rossz marketing is marketing. :-)
Ezeket a dolgokat érdemes mérlegelni, mielőtt belevágsz a fake-door-tesztelésbe.
Csináld profi módon! Néhány tipp
Nos nézzük, milyen tippek és trükkök vannak egy tökéletesen kivitelezett fake-door teszthez:
1. A User lehetőleg ne tudjon róla, hogy nincs termék. Azaz hazudj profin… Itt persze egyensúlyozni kell aközött, hogy mennyire precíz mérést akarsz (teljesen behazudod a terméket) és hogy mekkora lelkiismeret furdalást szeretnél a nap végén (és ennek kapcsán azért teszel rá utalást, hogy ez amúgy nincs is). De most tegyük le a tudomány mellett a voksunkat és mondjuk azt, hogy a jó megoldás, ha nem tud róla a User, hogy nincs termék.
2. Gyűjts e-mail címeket! Ezt több szempontból is érdemes csinálni. Egyrészt, hogy a marketing költéseid ne feleslegesen menjenek. Másrészt, mert így könnyebb azt kommunikálni a beregisztráltaknak, hogy amúgy itt tényleg lesz valami és nincsenek átverve (annyira).
3. Ha még landing oldalt sincs kedved csinálni, akkor csinálhatsz akár „reklám-tesztet” is. Ez azt jelenti, hogy ráteszel kb. 5.000 Ft-ot pl. egy Facebook hirdetésre és nézed a CTR-t. (Akár átvihet egy teljesen fake domain-re is az emberünket.) Ha megfelelően magas, akkor jó vagy. Azért itt 2 probléma lesz: nem tudsz e-mail címeket gyűjteni. Illetve simán lehet, hogy csak azért teljesít rosszul a hirdetésed, mert rosszul targetáltál (és nem azért, mert a termék a rossz).
Kiegészítés (köszönet Toba Krisztinának!): a „reklám teszt” készülhet lead típusú hirdetéssel, így nem kell lemondani az értékes e-mail címekről. Bővebb infó: https://m.facebook.com/business/news/lead-ads-launch
4. Definiálj pontos mérőszámokat! Mint ahogy minden más tesztnél, itt is korrekten mérhető célokra van szükség! (pl. CTR, regisztrálók száma, regisztrálók aránya, stb…)
5. Kommunikálj jól! Mivel van egy kis becsapás ebben az eszközben, itt extrán érzékeny téma, hogy hogyan kommunikálsz a User-eiddel. (Ne azt írd, hogy „Hah, ezt megszívtad, nincs is ilyen termék, de az e-mail címedet behúztuk.” – hanem inkább azt, hogy „Sajnáljuk, de ez a termék még nem létezik. De nagy erőkkel dolgozunk rajta és a regisztrációd egy extra adag motivációt adott nekünk. Ígérjük, hogy elsők között értesítünk a fejleményekről!” Persze egy szövegíró fog tudni ennél még jobbat.)
Belevágnál?
Én egy időben nem szerettem a gettó-tesztelést. De végülis annyi előnye van, hogy nem tudtam nem használni. Ha Te is kipróbálnád, akkor kommentbe szívesen látnánk a tapasztalataidat!
Hajrá!
Tomi
