A forintosított bevételével minden e-kereskedő tisztában van. Ez az alfája és az omegája minden analitikának, ez a végső siker mértéke. De van még másik 6 szám, amit minden tudatos online kereskedőnek ismernie kellene. Már csak azért is, mert ezek azok a számok, amelyek közvetlenül befolyásolják a bevételt – így ha tudatosan méred őket, látni fogod, hogy hol tudsz a leggyorsabban javítani az üzletmeneteden.
1. Az átlagos kosárméret (HUF/hó)
számítás: (havi összbevétel)/(havi vásárlások száma)
„Ha meggondolod, hogy egy látogató megszerzésének van egy fix költsége, akkor az hogy ettől a látogatótól minél nagyobb rendelést tudj elkönyvelni, a legegyszerűbb módja a bevételed növelésének.” (Bill D’Alessandro, befektető amerikai e-commerce szektorban)
2. Vásárlószerzés költsége csatornánként (HUF/vásárló/csatorna)
számítás: (reklámra költött pénz adott csatornán)/(vásárlók száma az adott csatornából)
Mindegy, hogy honnan szerzed a látogatóidat – Facebook, Google, Twitter, fórumok, blogok, konferenciák – mindegyiknek lesz valamekkora költségvonzata. Innentől pedig egyszerű matek az egész: legyen nagyobb a profitod az eladásból, mint amennyibe a reklám (és a kézbesítés) kerül.
Ha tudod, hogy melyik a legköltséghatékonyabb csatornád, tudni fogod mire érdemes fókuszálni. Enélkül könnyen lehet, hogy csak az ablakon szórod ki a pénzt.
3. Éves szintű visszatérés (%)
számítás: (azon felhasználók száma, akik tavaly is és idén is vásároltak tőled) / (összes tavalyi vásárló)
Itt nincs jó vagy rossz érték, de Kevin Hillstrom amerikai big data guru több 100 webshop elemzésén keresztül kialakított gyakorlata azt mutatja, hogy ez a szám alapvetően határozza meg az e-kereskedelmi stratégiát.
Ha ez az érték 40% alatt van, akkor a főfókuszod az új látogatók megszerzése legyen! Fektess a reklámjaidba és a továbbajánlások megszerzésébe energiát! (Ilyen cégek pl. túrafelszereléssel foglalkozó cégek, szemüveg boltok, és egyéb ritkán fogyasztott termékek).
Ha ez az érték 60% felett van, akkor építs lojalitást és kiemelt figyelmet szentelj a felhasználói élménynek. (pl. Amazon, Ebay, Tesco online, stb…)
Ha az érték 40% és 60% között van, akkor abban a ritka helyzetben vagy, hogy mindkét területre – új vásárlók és lojális vásárlók – koncentrálnod kell. Ilyen cégeknél (pl. Zappos) kiemelten fontosak a személyre szabott, informatív hírlevelek – illetve a perszonalizált élmény.
4. A konverziós arány (%)
számítás: (vásárló látogatók száma) / (összes látogató száma)
Ezt a kifejezést mindenki ismeri. Azt fejezi ki, hogy a látogatóidnak mekkora százaléka lesz valódi vásárló. Korai szakaszban ez a szám fontosabb, mint maga a bevétel, hiszen a befektetések megtérülését is ebből lehet számítani. Később is folyamatosan érdemes azon dolgozni, hogy ez az arány minél magasabb legyen.
5. Lemorzsolódás aránya (%)
számítás: (NEM vásárló látogatók száma) / (összes látogató száma)
Tulajdonképpen a konverziós arány ellentétéről beszélünk. De a lemorzsolódást lépésenként kell mérni – melyik aloldalon, melyik kosárfolyamatnál, pontosan hány %-a esett ki az embereknek. Ezáltal nagyon gyorsan megtalálhatók a gyenge pontok, optimalizálhatóak a vásárlási folyamatok.
6. Egy vásárlóra jutó profit (Ft/vásárló)
számítás: (havi összbevétel)/(havi vásárlók száma)
Akár a lojalitás, akár az új vásárlók megszerzése a fókuszod, mindenképpen fontos, hogy maximalizáld az egy vásárlóból kitermelt profitot. A fenti 5 mérés mind-mind segít ebben – csökkentheted a lemorzsolódás arányát, növelheted a kosárméretet vagy optimalizálhatod a látogatószerzési folyamataidat – a végeredmény mindig az lesz, hogy nő az egy vásárlóra jutó profit. Ha emellett szinten tudod tartani a vásárlók számát, nem nehéz kiszámolni, hogy a bevételed is nőni fog!
Összegzés: Ezek az adatok a Te céged vásárlási adataidból is kinyerhetőek. Semmilyen speciális eszközre vagy szoftverre nincs hozzájuk szükség. Érdemes őket folyamatosan monitorozni, hiszen általuk sokkal tisztábban fogsz látni a cégedben és sokkal tudatosabban tudod majd felépíteni és változtatni a stratégiádat.
Ha segítségre van szükséged, szólj! :-)
Mester Tomi
inspiráció: Croll&Yoskovits – Lean Analytics
