stratégia címkével jelölt bejegyzések

Tudatos ügyfélkezelés 1. rész – 90 nap, az ügyfeled első lépései

Lindwurm Tamás
Lindwurm Tamás

Mai vendégszakértőnk Lindwurm Tamás. Tamás 2008 óta foglalkozik adatelemzési, döntéstámogatási  és adatvizualizációs feladatokon a pénzügyi és telekommunikációs szektorban. Részt vett többek között CRM-bevezetés, adatpiac-építés, kampányoptimalizálás, ügyfélérték-számítás és szegmentációs projekteken. Dióhéjban: Félúton az IT és az üzlet között. :-)

Számtalanszor előfordult már velem, hogy a vásárlási szándékom meghiúsult egy nem túl pozitív első benyomás után. Szerintem Te is éltél már át hasonló élményeket. De vajon figyelsz arra, hogy ügyfeleid mindig maximális kiszolgálást kapjanak és szívesen visszatérjenek hozzád?

Mit kell tenned, hogy új ügyfeleid elégedett, aktív felhasználókká váljanak, akik visszatérnek hozzád?

Tapasztalataim azt mutatják, hogy az első három hónap kiemelkedően fontos a hosszú távú, kölcsönösen jövedelmező kapcsolat kialakításához. Ebben az időszakban van lehetőséged bemutatkozni, megmutatni, hogy miért érdemes téged választani és a későbbiek folyamán is visszatérni hozzád.

ügyfélérték diagramm

Ne akarj mindent eladni az első alkalommal és ezzel elriasztani az ügyfelet, mint teszik azt a középkorú nénikék ránk tapadva a cipőboltban. :-)

Tomi korábbi írásában már kitért arra, hogy az első látogatáskor hanyagold a nyitó pop-up-okat, ne töltess ki oldalas regisztrációs űrlapokat. Ezt én is nagyon fontosnak tartom. Gyűjts be annyi adatot, aminek segítségével ügyfeled a későbbiek folyamán is elérhető lesz, de ne többet! Hagyd, hogy az első alkalommal rád szánt időt az weboldalad átböngészésével töltse, ne kérdőívek kitöltésével!

Használd fel az első három hónapot arra, hogy megismerd őt, megtudd az igényeit! Építs fel egy olyan kapcsolatot, amely segítségével a következő alkalommal is Te jutsz eszébe, ha releváns terméket/szolgáltatást keres! Ne engedd, hogy az ügyfél megszerzésébe fektetett rengeteg energia egy rosszul kialakított beillesztési (onboarding) folyamat miatt vesszen kárba! Egy jól megszervezett folyamattal komoly versenyelőnyre tehetsz szert. Nem csak az ügyfeleid értékének növekedését gyorsítod fel, de elégedett ügyfeleid céged hírnökévé is válnak.

Amiket fontosnak tartok, hogy megtegyél az első 3 hónapban annak érdekében, hogy sikeres ügyfélkapcsolatokat alakíts ki:

  1. Készíts oktatóanyagokat (email, videó), amik segítséget nyújtanak az első lépésekben:
    • Egyszerűen/érthetően/edukációs fókusszal fogalmazz
    • Mutasd be termékeid előnyeit, termékhasználatot
    • Helyezz el az anyagokban releváns ajánlatokat/akciókat
    • Segítsd ügyfeled, ha elakad egy lépésnél. (Ha sokan akadnak el ugyanannál a lépésnél, fontold meg folyamatod átalakítását!)
  2. Ezt a célállapotot fordítsd le jól mérhető ügyféljellemzőkké (definiálj KPI-okat):
    • Havi X db vásárlás
    • Havi X ezer Ft feletti költés
    • Heti X óra böngészés az oldaladon
    • X db termék birtoklása/rendszeres használata
  3. Határozd meg az elérni kívánt célállapotot, hova jusson el ügyfeled 3 hónap után!
  4. Küldj “welcome e-mail-t” az ügyféllé válás/első vásárlás után – nagy hatással tud lenni, ha az első levél a cég vezetőjétől érkezik!
  5. Vásárlások után küldj ügyfél elégedettségi (rövid, akár csak egy szám visszaküldése is elegendő egy 0-10-es skálán) kérdőívet! Ha negatív visszajelzés érkezik, vedd fel vele a kapcsolatot (Itt is a vezetőtől érkező megkeresést javaslom.)
  6. Tereld ügyfeleid az optimális csatorna felé (személyes vagy telefonos kapcsolattartás helyett online lehetőségek népszerűsítése)! Mutasd meg nekik az online csatorna lehetőségeit!
  7. Említettem, hogy az első alkalommal ne támadd le ügyfeled a legrészletesebb kérdőívvel, a későbbiek folyamán ezt ütemezetten megteheted:
    • Törekedj arra, hogy csak a legrelevánsabb információkat gyűjtsd be, amit a későbbiek folyamán fel is fogsz használni!
    • Az itt kapott információkat építsd be a későbbiek folyamán a személyre szabott ajánlatokba!
  8. Nagyon fontos az ütemezés. Ügyelj arra, hogy egyenletesen elosztva a releváns időpontokban kommunikálj. Ne zaklasd őket túl gyakran.
  9. Tárold le, hogy kinek/mikor/mit/milyen csatornán küldtél! Segít abban, hogy egyfélét kommunikálj és be tudd tartani a megkeresések közötti szüneteket.
  10. A 90 napos időablak végéhez érve csinálj még egy elégedettség mérést
    • Ha ez pozitív – (akár bizonyos kedvezményért cserébe) kérd meg, hogy ajánljon ismeretségi köréből potenciális ügyfeleket
    • Ha ez negatív – keresd meg és használd fel a kapott választ folyamataid/termékeid javításához

Lássuk ezt egy idődiagramon:

az ügyfél első 90 napja egy ábrán
az ügyfél első 90 napja egy ábrán


Néhány ötlet a visszamérésekhez:

  1. Tesztelj! Alkoss kontroll csoportokat, legyenek olyan ügyfelek:
  2. Mérd le, hogy az alkalmazott folyamat előtt/után:
    • átlagosan meddig tartott ügyfeleidnek, amíg elérték a célnak meghatározott állapotot
    • mennyivel nőtt az egy ügyfélre jutó átlagos termékszám
    • mennyivel nőt az átlagos ügyfél élettartam
  3. Kösd össze ügyfeleid viselkedési adatait az elégedettségi felméréseknél adott válaszaikkal, hasonlítsd össze!
  4. Nézd meg, hány új ügyfelet hoztak a folyamatban részt vevők az ajánlási rendszeren keresztül!
  5. Számold ki, hogy mennyivel több pénzt kerestél a korábbi állapothoz képest a tudatos új-ügyfél kezelési folyamatoddal… :-)

Milyen pozitívumokat várhatsz a folyamattól:

  • Ügyfeled megismerése
  • Ügyfélkapcsolat megalapozása
  • Az ügyfél elkötelezetté tétele céged irányába
  • Későbbi keresztértékesítési lehetőségek előkészítése
  • Személyre szabott ajánlatokkal magasabb válaszadási arány
  • Lojalitás növelése
  • Ügyfél élettartam növelése
  • Ajánláson keresztül új potenciális ügyfelek szerzése
  • Visszajelzések felhasználásával lehetőség ügyféligényekkel összhangban történő folyamat/termékfejlesztésre

Szóval, belevágsz? :-)
Lindwurm Tamás

Adatsztori 1. rész: Minden biznisz mérhető

Minden üzlet mérhető. És legalább egy-két számmal minden üzletet mérni is kell. Ha ezt nem teszed meg, úgymond vakon fogsz repülni, fogalmad sem lesz arról, hogy mi miért történik – ha szerencséd van fent maradsz, ha nincs hipp-hopp eltűnsz. És hát ki akar hipp-hopp eltűnni?
A másik oldalról: ha igenis méred a teljesítményedet, akkor tudni fogod, hogy minek mi az oka, min, miért és mikor kell változtatni – hovatovább: akár meg tudod jósolni a jövőt is! És ez nem kuruzslás – ez tudomány, aminek a neve: adatelemzés.

Hogy tényleg minden üzlet mérhető, arra itt egy sztori/esettanulmány egyenesen San Diego-ból:

A Solare Ristorante egy olasz étterem San Diego-ban, amit Randy Smerik vezet. Randy technológiai területről érkezett, a Teradata-nál is dolgozott és egyébként 5 technológiai céggel hozott már össze sikeres exit-et. Úgyhogy érthető, ha az adatvezérelt gondolkodás közel áll hozzá. :-)

Solare Ristorante - San Diego
Solare Ristorante – San Diego

Egyik este az étteremben Tommy, Randy fia egyszer csak elkiáltotta magát: 24!
És hogy mit is jelent az, hogy “24”? Tommy elmagyarázta:

“Minden este a személyzet mond nekem egy százalékos arányt a személyzeti költségek és a profit hányadosáról. Ez hasznos, hiszen egy értékkel kontrollálhatok két nagyon fontos dolgot: az egy vacsorára jutó bevételt és kiadást.”

Randy elmagyarázta, hogy ha a személyzet költségei elérik a 30%-át az egész este bevételének, az rossz, mivel vagy azt jelenti, hogy túl sokat költ a személyzetre, vagy azt, hogy túl kevés bevételt termel az étkeztetéssel. Ez egy általános mérőszám minden étteremnél. Egy Michelin-csillagos étteremnél magasabbak a fizetések, de cserébe magasabbak a bevételek is (drága borok, drága ételek, etc.). Ugyanígy egy low-budget étterem nem termel annyi profitot, de emiatt a fizetések is lentebb vannak.

Ez az arány azért működik, mert:

  1. Egyszerű: hiszen egy darab számról beszélünk.
  2. Azonnali: minden este kiszámítható.
  3. Cselekvésre késztet: ha valami nem stimmel, próbálkozhatsz, a személyzeti költségek változtatásával, vagy upsell taktikákkal, áremeléssel/csökentéssel, stb, stb…
  4. Összahasonlítható: minden étterem mérheti és így tudsz viszonyítani.
  5. Alapvető: hiszen a legalapvetőbb mérőszámokból áll össze.

A megfigyelések szerint a 24% kb. a jó arány. 20% alatt sem tökéletes az élet: itt már elképzelhető, hogy minőségen aluli a kiszolgálás, ami hosszútávon nem vezet jóhoz.

Randy elárulta azt is, hogy nem ez az egyetlen mérőszámuk. Pl. megfigyelték, hogy az este 5-ig beérkező foglalások számának kb. 5-szörösére számíthatnak tényleges vendégekből. Így könnyedén meg tudja jósolni, hogy ha 50 foglalás érkezett be, akkor a staff-ot 250 vendégre készítse fel.

Nyilvánvalóan ezek olyan mérések, amelyeket nem mindenhol lehet univerzálisan felhasználni, de az üzenet így is ugyanaz:
Mindenki megcsinálhatja a saját méréseit és tudja építeni tudatosan, adatvezérelten az üzletét! Akár off-line, akár online dolgokról beszélgetünk!

És Te? Már elkezdted? :)

Tomi
A cikk forrása: Croll & Yoskovitz Lean Analytics (Use Data to Build a Better Startup Faster) c. könyve

Top-Adatelemző/BI eszközök (, amelyekről nem gondolnád, hogy ingyenesek)

Micsoda!? Ingyenes A/B tesztelő szoftver? Ingyenes hírlevél motor? Ingyenes funnel-metrika/KPI-metrika építő eszköz?
Nos, igen. Létezik. Minden cégnek és minden projektnek más-más adatelemző/big data/BI eszközcsomag az optimális. Azonban vannak tool-ok, amelyek mindenkinek alapvetés kellene, hogy legyenek. A vicc pedig az, hogy ezek ingyenesek. Legalábbis egy bizonyos cégméretig. Pl. ott az Optimizely – mindenki csak annyit tud róla, hogy kb 30.000$-nál kezdődik az éves előfizetésük, de azt már kevesen tudják, hogy 50.000 egyedi látogató/hó méretig (ami lássuk be, nem kevés) teljesen ingyenes. Nézzük szépen sorban a legmenőbb eszközöket, amelyeknek hasonlóan barátságos az árazási modelljük.

Mixpanel
mixpanel logoVan Google Analytics-ed? Szuper. Mi hiányzik belőle? Pl. az egyedi mérések és definíciók. Vagy az, hogy minden egyes felhasználót/felhasználói szegmenst vagy csoportot e-mail cím szerint láss. Vagy az, hogy ha egy user-ed eljutott valameddig a vásárlásban, de utána abbahagyta folyamatot, autamatikusan kapjon egy visszacsábító e-mail-t (, aminek a tartalmát akár A/B tesztelheted is)?
Ezt mind-mind tudja a Mixpanel. Sőt ennél még sokkal többet. Gyakorlatilag mindent, amit egy saját big data adatbázissal meg tudsz csinálni.
Az ára pedig 25.000 egyedi felhasználóig ingyenes.
Implementálás – megfelelő szakértelemmel – pár óra.mixpanel
Optimize.ly
Optimizely logoA/B tesztelő motor. A legjobb. Komolyan, az Adatlaborral sok ügyfélnél, sok fajta A/B tesztelő eszközt használtunk és végül az Optimizely mellett tettük le a voksunkat. (A VWO a második a sorban, de ott gyakran váratlan bug-okba, kis hibákba futottunk, ami bizony elég idegesítő tud lenni.) Ami csábító benne, hogy WYSIWYG, azaz “What you see is what you get” (azt kapod, amit látsz), tehát ha egy egyszerűbb tesztet össze akarunk dobni, akkor nem kell programoznunk, hanem elég egy grafikus felületen dobozokat tologatnunk.
Emellett kb. minden integrálható bele, pl. a fent említett Mixpanel, de a Google Analytics, a CrazyEgg, a Mouseflow és minden egyéb tool is.
Persze egy-két trükkel és best practice-szel még jobban ki tudjuk aknázni a tudását (pl. honlapátirányításos A/B teszt), de ha az árazáshoz jutunk megint meglepő fordulatot látunk (ahogy fent is írtam):
50.000 egyedi user/hó méretig ingyenes. (Ha pedig ezt túlléped, egyszerűen csak leáll a teszt.) Ebben az a szép, hogy 50.000 user-ből 100-ból 99 projektben már simán jönnek ki szignifikáns eredmények, úgyhogy ennél nagyobb motorra – legalábbis magyar viszonylatban – nincs is szükség.

Mouseflow
A Mouseflow-val 3 dolgot tehetsz meg:
1. Felveszed a látogatóid egérmozgását és visszanézed.
2. Ezekből kattintási/egérmozgatási hőtérképet készítesz.
3. Görgőzési hőtérképet készítesz.
Mind a három iszonyatosan fontos ahhoz, hogy megértsd, hogy mi miért és hogyan történik a honlapodon. Meglepődnél, hogy mennyire máshogy rajzolódik ki egy-egy kattintáshőtérkép egy-egy CTA gomb körül, ahhoz képest ahogy az a dizájnered vagy a Te fejedben megjelenik. Itt egy rövid videó a Mouseflow-ról:

A Mouseflow-nak is van ingyenes verziója, amiért 100 képernyőfelvételt nézhetsz végig havonta. Ez amúgy önmagában érdekes és hasznos is, azért egy hőtérképre inkább jobb a small csomagjuk (1000 felvétel/hó 15$-ért) vagy esetleg a medium (10000 felvétel/hó 60$-ért).
Implementálás – kb. 10 perc. :-)

Összefoglalás
Ez a 3 eszköz általában minden igényesebb adatelemzési/online termékkutatási projektnél jelen van. Azt hozzá kell tenni, hogy alternatíváik vannak. Egyrészről, amit tudni kell, hogy egy bizonyos méret után a házon belül fejleszett big data eszközök már jobban megérik anyagilag. Másrészt pedig más ár-érték arányban az alábbi tool-ok szolgálhatnak még jó példaként:
1. Mixpanel helyett: KISSmetrics
2. Optimizely helyett: VWO
3. Mouseflow helyett: ClickTale vagy CrazyEgg

Ha arra vagy kíváncsi, hogy hogyan lehet ezeket az eszközöket stratégiailag is alkalmazni, ne hagyd ki a ma esti (hétfő 04.13. 19:00) Big Data Adatstratégia webináriumunkat!

Mester Tomi

Még 3 weboldal használhatósági sztenderd

Az előző cikk folytatásaként most megosztok még 3 weboldal használhatósági ötletet, amit érdemes kipróbálni. Előzőleg is azt írtam, hogy nem szeretem az általánosításokat, mert minden online üzlet egyedi, saját célközönséggel, speciális igényekkel és speciális megoldásokkal. Pl. amit nemrég megfigyeltünk, az az, hogy egy egytermékes cégnél (pl. Evernote) tök jól működik a nagy nyitókép stratégia:
evernote landingMíg egy többtermékes cégeknél (pl. e-digital) érdemes egy helyett több képet, több lehetőséget megvillantani.
Ez csak egy példa, de a lényeg, amiket itt leírok, azok nem általános megoldások, hanem ötletek arra, hogy miket érdemes AB-tesztelni.

1. A lead-magnet-et emeld ki, ne a gombot
Az előző cikkben  arról is írtam, hogy a piros gomb majdnem mindig legalább 20%-kal megtolja a konverziót. És ez így is van. Azonban az egyik ügyfelünknél érdekes módon a hírlevél-feliratkozásnál, amikor az AB-tesztben pirosra cseréltük a gombot, nem történt változás. Kb. ugyanannyi klikk jött a pirosról, mint a szürkéről vagy a feketéről.
A “FELIRATKOZÁS” gomb színét hiába cserélgettük, ettől nem lett vonzóbb maga a feliratkozás lehetősége. Ekkor jöttünk rá, hogy amivel kísérleteznünk kell az az ajándék, a “lead-magnet”, amit adunk a feliratkozásért, jelen esetben egy 1000 Ft-os kupon. Ha kiemeljük jobban, hogy itt bizony egy 1000 Ft-os kedvezményről van szó (tehát ezt írtjuk nagyobb betűvel, esetleg pirossal) – a gombot pedig cserélhetjük “FELIRATKOZÁS” helyett “KÉREM A KUPONOM”-ra: máris emelkedik a konverzió. A lead-magnet a fontos, nem a gomb maga.

2. Embereket szeretünk nézni
Pszichológia 101: emberekként embereket szeretünk nézni. Tegnap beültem egy VWO.com-os webináriumra, ahol több esettanulmányban is bemutatták, hogy egy fotó egy emberről a honlapon növeli a hitelességet és ezen keresztül a konverziót. Az egyik legegyszerűbb példa, egy call-to-action (avagy call-Jason) gomb tesztelése volt:
contact JasonEz ugyebár 1,5-szer annyi megkeresést jelent Jason-nek.

A VWO-s tudást én még annyival egészíteném ki, hogy a megfigyelések szerint SOSE használj stock-photo-kat, mindig csak egyedi képeket.

UPDATE: Szigeti Attila barátom pont tegnap küldött egy érdekes TechCrunch cikket, ahol azzal kísérleteztek, hogy vajon a férfi vagy  a női fotó hoz magasabb elköteleződést:

clicktale heatmapAz eredmény pedig egyértelmű szignifikánsabb magasabb az elköteleződés, ha férfi van a képen. (Megjegyzés: ez persze már tényleg eléggé célcsoport és termékspecifikus kérdés – de azért egy jó ötlet a tesztelésre).

3. Bal felső sarok –» Jobb alsó sarokheatmap

Akármelyik honlapodnak is nézed meg a hőtérképes elemzését (pl. Mouseflow-val), mindig ugyanezt fogod tapasztalni:
– a kattintások számának a hőtérképe
– az egérmozgatás intenzitásának a hőtérképe
– sőt! szemmozgás-vizsgálattal bizonyítva egyáltalán a szemmozgás hőtérképe is:

a bal felső saroktól a jobb alsóig szépen egyenletesen kihűl. Persze, ha beteszel egy nagy CTA gombot a jobb alsó részre, még érhetsz el vele magasabb konverziót, de az tény, hogy akármilyen üzenetet jelenítesz meg: a bal felső sarokban van a legnagyobb túlélési esélye!

Remélem érdekesnek és hasznosnak találtad ezt a cikket!
Ne feledd, jövő hét hétfőn (04.13.) Big Data Webinár, ahol ehhez hasonló weboldal használhatósági kérdésekkel is fogunk foglalkozni.

LINK: http://adatstrategia.eventbrite.co.uk

Mester Tomi

Interjú – Termékfejlesztés a Skyscanner-nél

Skyscanner logoTavaly októberben robbant a hír, miszerint a Skyscanner felvásárolta a Distinction-t. Azóta az átállás végbement és az egykori Distinction most már 100%-ban a Skyscanner mobilapplikációinak a fejlesztéséért felel. Ennek a zászlóshajója a Flights alkalmazás.  Az egyik cél, hogy a “Travel is mobile” koncepcióhoz híven az egész utazási élményt lefedjék és egy egységes megoldást kínáljanak rá. Kardos Lacival, a Skyscanner Apps Tribe-jának egyik product managerével beszélgettem a célokról, a kihívásokról, stratégiákról és arról, hogy milyen módszerekkel és hogyan fejlesztenek.

Kardos Laci - Skyscanner
Kardos Laci —— Product Manager @Skyscanner

Tomi: Hogy néz ki a cég felépítése jelenleg?
Kardos Laci: Per pillanat a Skyscanner szervezeti modellje a Spotify-jéhoz hasonló. Vannak tribe-ok, azon belül squadok, a squadokat átívelően vannak chapter-ek és guild-ek. Mi, a budapesti csapat, és számos kolléga a cégből, akik korábban szintén mobilapplikációkkal foglalkoztak alkotjuk az Apps Tribe-ot. Az Apps Tribe termékvezetője Orosz Bálint, Kapui Ákos pedig a technológiai vezetője. Magának az Apps Tribe-naka zászlóshajója a Flights, ez az elsődleges termék. A cég hosszútávú stratégiájának egyik eleme, hogy a teljes Travel világot felölelje, tehát ne szeparáltan foglalkozzon a “Hotels”, a “Flights” vagy a “Car Hire” alkalmazásokkal, hanem hogy egy globális utazási megoldást kínálhassunk. Gondolj bele, mennyi macerával jár az utazás: nem csak a foglalás, hanem a repülőtéri dolgok, majd maga a repülés, utána az ottlét… mi ezt az egészet ilyen egyszerűvé szeretnénk tenni (csettint).

Most hogy látod, hol lesztek 1 év múlva? 3 év múlva? 5 év múlva?
A cél az, hogy pár éven belül egy szignifikánsan, mérőszámokkal is alátámaszthatóan erős travel brand legyünk. A cég gyorsan növekszik, mi pedig iszonyúan élvezzük ezt. A Distinction-korszakból hoztuk magunkkal az erős delivery hangulatot. Szeretünk “szállítani”, tolni és vinni előre, és így jó dolgok tudnak születni. Mindemellett nagyon fontos, hogy a jó terméket szállítsuk a megfelelő módon. Itt jön a képbe az, hogy product discovery-ben is erősek vagyunk.

Hogyan méritek a sikerességét egy terméknek?
Ez egy olyan kérdés, amire válaszként egyértelmű, bevált módszert még nem tudok adni, tekintettel arra, hogy még nem adtunk ki alkalmazást a felvásárlás óra. Egyébként eddig a legfontosabb metrikáink közé a “conversion” jellegűek tartoztak.. A Flights-nál például az, hogy az emberek hány százaléka megy át tőlünk végül a külső szolgáltatók oldalára (pl. a légitársaságok foglalási oldalára) és az, hogy akik átmennek, ténylegesen vesznek-e jegyet. Alapvetően a legtöbb fejlesztett kiadás vagy akár az A/B-tesztek ezeket az arányokat próbálják javítani. Életképesség szempontjából persze esszenciális, hogy magas legyen a konverziód, de ami egyre fontosabb, az az, hogy hogyan tudjuk a “frequency of use”-t, azaz a folyamatos visszatérést növelni. Ugyanis az utazás az nem csak arról szól, hogy az ember egyszerre lefoglal mindent, és onnantól kezdve nem is foglalkozik vele, nem is gondol arra, hogy hova fog utazni. Inkább úgy működik, hogy először csak eljátszik a gondolattal, megnézi a blogokat. Azután lefoglalja a repjegyet, majd a szállodát. Utána megnéz valamilyen térképes szolgáltatást. Megtervezi a helyi közlekedést, hogy hogyan fog eljutni a reptértől a hotelig. Aztán azon gondolkozik, miket érdemes megnézni az adott városban. Ezek a mélységek nálunk még nincsenek benne a termékben. Éppen emiatt a jövőben ezekre jobban figyelünk majd. Így rákényszerítjük magunkat arra, hogy olyan termékekkel jöjjünk elő, amelyeket az emberek gyakran fognak használni.

A cél tehát, hogy az utazás előtt minél többször elővegyék az app-ot?
Így van. Vagy az utazás alatt. Ha belegondolsz, maga a bepakolás a bőröndbe is egy “pain-in-the-neck”. Utána elrepülsz és előveszed a mobilod, hogy keress rajta helyeket, látnivalókat. Az utazás élményéhez alapvetően hozzákapcsolódik a mobil. Ez az, ami nagyon fontos. És ez az, ami egy hatalmas lehetőség a Skyscanner-nek. Az egyik erősségünk, hogy nagyon jó technológiai háttérrel rendelkezünk és teljesen transzparens módon jelenítjük meg az utazási ajánlatokat. Mi minden árat mutatunk, legyen az egy ügynökségé vagy magáé a szolgáltatóé. A jegyfoglalás egyre inkább a mobil platformok irányába tolódik el. És az utazás is esszenciálisan mobil. Mobillal utazol, mobillal fényképezgetsz, majd mindezt mobilon osztod meg és azt mások is mobilon nézik meg.

És ez a stratégiai váltás igényelte azt, hogy bejöjjön a Distinction a képbe?
Igen. A stratégiában mi ezt úgy fogalmazzuk meg, hogy a mobile-first vagy “Travel is mobile.” A másik jelmondatunk pedig, hogy “Travel is social”. Utazol valakivel, utazol valakihez vagy elutazol valakitől, vagy inspirálódsz valakinek az ötlete alapján.

Az hogy eddig nem volt release, azt jeleneti, hogy teszteket nem is nagyon csináltatok?
Nyilván a jelenlegi app-okban számos analitikai könyvtár található, amiken mérjük ezeket a dolgokat. De mi, mint csapat, nem csináltunk még óriási teszteket, mert még nem tart ott a termék. Azok a termékek/feature-ök, amiket mi építünk, egyébként eleve A/B teszt formájában fognak kimenni, tehát először a felhasználók X százaléka fogja megkapni. Összehasonlítjuk a régit és az újat.
Ezenkívül ott van a Hotels app. Annak is hasonlóképpen megy a fejlesztése. Egyébként a Hotelst mi készítettük eredetileg, még a Distinction korszakban.

Hogy néz ki a csapat?
Alapvetően “cross-functional product squad”-ok és “technológiai squad”-ok vannak. Az előbbiben van egy product manager/owner, egy researcher, egy designer – az én csapatomban például pont kettő –, egy tech lead, fejlesztők és tesztelők. Ezek közepes méretű csapatok, tehát körülbelül 8 fősek, amik nagy valószínűséggel szét fognak bomlani kisebb egységekre, ahogy növekszünk. És ott vannak a technológiai squad-ok is. Azok főleg fejlesztőkből állnak Természetesen ott is van egy squad-lead.

Mit csinál a researcher a csapatban?
A researcher-nek a feladata nálunk gyakorlatilag az, hogy a világból insights-okat szedjen össze és azokat a megfelelő formában átadja a termékcsapatnak. Ebbe természetesen beletartozik a kvantitatív és a kvalitatív kutatás is. A researcher pozíciót tehát nagyon flexibilisen értelmezzük. Vannak benne UX research (usability tesztek, interjúk, stb.) és adatelemzési feladatok is.

Hogy néz ki egy ilyen folyamat nálatok?
A termékfejlesztési folyamat erősen támaszkodik a kutatásra. Ez azt jelenti, hogy egészen a kezdeti szakasztól, amikor még nincs semmiféle fejlesztés vagy design, már olyan dolgokkal kezdünk el foglalkozni, amik insight-okból származnak. Pl. korábbi interjúkból derül ki, hogy van igény valamire. Mi ezek alapján kezdünk el dolgozni megoldásokon, designokon, prototípusokon. Azután ezeket validáljuk. Tipikusan teszteltetjük őket különböző felhasználókkal az irodánkban. Sok esetben ezek kód nélküli prototípusok. Ezeket sok szempontból vizsgáljuk. A legfontosabb kérdés, hogy értékes lenne-e a termék vagy funkció a felhasználóknak? Számtalanszor kiderül, hogy nem és akkor ezeket a funkciókat eltávolítjuk a prototípusból vagy megpróbáljuk őket átdolgozni. Közben folyamatosan vizsgáljuk a dizájnok használhatóságát is. Végül amikor eljutunk egy olyan fázisba, amikor azt lehet mondani, hogy ez a termék/feature értékes, használható és megvalósítható, akkor megszületik a döntés, hogy mit is fejlesszünk le. Csak ezután zajlik le a fejlesztés és ezután jöhet a release. Minden terméknek van egy célja. A release során kvantitatív mérésekkel vizsgáljuk, hogy ezt a célt elérjük-e. Ezt a felhasználók tényleges termékhasználata alapján tesszük. A mérésekből levont következtetések alapján aztán iterálunk a terméken.

A kód nélküli teszteket egyébként hogyan kell elképzelni?
Egy egyszerű drótváz jellegű prototípust képzelj el. Csinálunk képernyőket és ezeket összelinkeljük egymással. Nagyon fontos, hogy a tesztek ritmusa adjon egy alapritmust az egész termékfejlesztésnek. Ha jön egy felhasználó, akkor mutatni akarunk neki valamit. Elérakunk egy prototípust, a researcher feladata pedig, hogy végigcsinálja a tesztet. A csapat elemi érdeke pedig, hogy megpróbáljon minél több teszten bent lenni egy héten. Hiszen nem csak a designer-nek, a product manager-nek vagy a researcher-nek, hanem a fejlesztőnek is fontos, hogy lássa, hogy amit megcsinált, az vajon működik, értékes, használható-e. Ezek nagyjából félórás tesztek. Van amikor szcenáriókra épülnek. Tehát pl. “képzeld el, hogy utazni szeretnél és elkezded használni az app-ot, amit letöltöttél” – iOS-en, Androidon, akár tableten vagy telefonon. A felhasználói teszt alatt látjuk, hogy hol hal el a folyamat – közben pedig beszélgetünk a tesztelővel, hogy megértsük a miérteket is. Utána a csapattal átbeszéljük, hogy mi az, amit tanultunk, amit hallottunk. Hiszen előtte voltak feltételezéseink és a teszt végén pedig ezek vagy igazolódnak vagy nem. Ilyenkor látjuk, hogy mi az, ami nem működik, mi az, ami nagyon jól működik és néha látunk olyan dolgokat, amikre esetleg nem is gondoltunk. A tapasztalatom az, hogy az értékesség és a használhatóság kérdéskört 3-4 tesztből meg lehet ítélni.

Van még valami, amin dolgoztok mostanában?
Azon dolgozunk, hogyan építsünk fel egy hosszú távon használható Analytics rendszert, ahol minden egyes felhasználói interakciót naplózunk egy big data store-ba, amit azután lehet elemezni,akár mélyebb statisztikai módszerekkel (korrelációkat megállapítani, stb…). Vagy a klasszikus termékdöntésekhez szükséges módszerekhez is használhatjuk majd ezt: egy funnel-t meg lehet vizsgálni, egy cohort-ot ki lehet elemezni, stb. Mindezt szeretnénk kiegészíteni egy A/B-teszt (feature-switching) megoldással, amivel gyorsan lehet variánsok teljesítményét mérni. Ráadásul szeretnénk, ha ez az első nagyobb release-re megépülne és tudnánk használni. Szerencsére a cégen belül ez nem csak a mi feladatunk, más squad-ok is dolgoznak rajta velünk együtt Edinburgh-ban, Barcelona-ban és más helyeken is, úgyhogy rájuk tudunk építeni.

Milyen érzés egyébként egy ekkora cég részévé válni egyik pillanatról a másikra?
Egy integrációnak számos aspektusa van: kulturális és szervezeti is. Ez a folyamat zajlik most. Iszonyatosan jó az anyacég, rengeteget tanulunk tőlük és ők is sokat szeretnének tanulni tőlünk. Például, hogy milyen is az a Distinction-kultúra, milyen és hogyan lehet átvenni elemeket, amelyek nagyon jól működnek nálunk. Nekünk meg az segít, hogy nagyságrenddel nagyobbak, infrastruktúrát és folyamatokat tekintve.

Köszönöm szépen!

Big Data webinár II. rész — STARTUP + ADAT — stratégiák nem csak startup-oknak

(Ha nem voltál az I. részen, ne ijedj meg, anélkül is érteni fogod) A II. rész több stratégiával, több módszertannal és több esettanulmánnyal.
Itt tudsz regisztrálni:     adatlabor3.eventbrite.co.uk

Adatlabor logoIdőpont: Március 18. szerda 18.00-19.30

A tartalma pedig:
Az adatelemzés az (online) üzleti stratégia szerves része. Ezzel értheted meg a felhasználóidat: mik a problémáik és hogyan tudsz nekik ebben segíteni. Ez pedig hosszú (és rövid) távon számodra is profitábilis. De hol is érdemes kezdeni? Ez a webinárium rendet rak a káoszban és olyan módszertanokat és példákat mutat be, amelyek a gyakorlatban hasznosíthatóak.
(Note: a webinárium akkor is hasznos, ha éppen nem startup-on dolgozol, de szeretnéd az online üzletedbe bevezetni az adatvezérelt szemléletet.)

Tárgyalt módszertanok:
– AARRR (Dave McClure): Tesztelési stratégiák és fejlődési pontok adatvezérelt meghatározása.
– 4DX (The 4 Disciplines of Execution): Mérhető célok beállítása, a köztük levő összefüggések megkeresése és a célirányos üzletfejlesztés.
– E-commerce startup mérések
– A/B tesztelés: best practice-ek (és worst practice-ek).
– Mi az a Big Data igazából? Mikor van rá szükség? Hogyan lehet implementálni?
– Esettanulmányok

A gyakorlatban az Adatlaborral mi magunk is ezeket az adatelemzési stratégiákat és módszertanokat használjuk, a saját ügyfeleinknél, úgyhogy 100%-osan valós üzleti példákból merítkezünk.
75 perc + Q&A

Mester Tomi adatlabor
fotó: Hámori Zsófia

Előadó:
Mester Tomi üzleti intelligencia elemző és tanácsadó, az adatlabor.hu alapítója és szakmai vezetője. Növekedésben levő cégeknek segít az adatelemzési és big data stratégiájuk kidolgozásában – továbbá abban, hogy ezeket az eszközöket a vevőszerzés, a magasabb vevőelégedettség és végeredményben persze a több profit elérésére tudja felhasználni minden partnere. Korábban a Prezi.com-nak dolgozott. Jelenlegi ügyfelei az e-kereskedelem, az online média és az online szolgáltatások területéről érkeznek.
Másik szenvedélye a nyilvános beszéd. Alapítótagja és CC-szintű beszélője az első magyar nyelvű Toastmasters klubnak. Előadó továbbá adatelemzés témában olyan fórumokon, mint a TEDx, BI Forum, Internet Hungary, PechaKucha Nights, Global E-commerce Summit 2015 @Barcelona, stb. Több info itt.

Ára: 4000 ft + ÁFA

Tehát a jelentkezés mégegyszer:
LINK: adatlabor3.eventbrite.co.uk
ÉS A GYORS REG:

Tomi

3 weboldal használhatósági sztenderd

Note: általában nem szeretek sztenderdekről írni, hiszen az adatelemzés pontosan arról szól, hogy minden egyes szolgáltatáshoz más célcsoport tartozik, más igényekkel és ilyen módon minden egyes weboldalnak más és más megoldást kell adnia, folyamatosan figyelve és monitorozva a felhasználóit. DE valahogy az alábbi 3 vissza-visszatérő tanulságot minden egyes kutatásunk és mérésünk a visszaigazolta, mind a startup, mind az e-commerce vonalon. (Ráadásul még a külföldi benchmark-okkal is egybevág.)

1. A gomb színe a piros.
Megdöbbentő (és a dizájnerek számára biztos szomorú is), hogy nem volt olyan A/B tesztünk, ami ne azt az eredményt mutatta volna, hogy a vásárlás (vagy a regisztráció gomb) pirosra cserélése ne hozott volna legalább 20%-kal magasabb konverziót. A külföldi esettanulmányokat végigelemezve is megállapíthatjuk, hogy a piros átlagban 10-ből 9-szer nyer (amikor pedig nem, akkor az élénk zöld). Ez van. A gomb színe a piros.

2. Az emberek nem görgőznek.
Legalábbis nem annyit, mint gondolnád. A nyitóképernyőről átlagban csak az emberek 80%-a görget lejjebb egy “nyitóképernyőnyit”, 60%-a két “nyitóképernyőnyit” és így tovább. Ergo a legfontosabb üzeneted, amivel tényleg mindenkit el akarsz érni (pl. egy hírlevél-feliratkozás?) érdemes görgetés nélkül is elérhetővé tenni. Ugyanemiatt az esetek legkisebb részébe jó taktika egy nagy egész oldalt elfoglaló “high-quality” képet betenni a nyitóoldalra, ehelyett érdemesebb rögtön valamilyen értékes információt láttatni – webshop-ok esetében egy-egy kiemelt terméket, startup-oknál a szolgáltatást.

3. Nyitó pop-up = instant látogatóvesztés
Valamiért egyre jobban terjed az a megindokolhatatlan nézet, miszerint a belépés előtt kell egy hírlevél-feliratkozás (vagy egy akciókat felkínáló (vagy egy általános tájékoztató)) pop-up. Az igazság az, hogy ezek a nyitó pop-up-ok elég magas mértékű lemorzsolódást eredményeznek, amit végül a hírlevél feliratkozások száma nem ellensúlyoz. Ha az ember mindenáron pop-up-ot szeretne, akkor a best-practice az, hogy hagyni kell a látogatónak egy kis időt míg barangol az oldalon és legalább egy minimális mértékben el kezd érdeklődni a szolgáltatás iránt. Ezek után sokkal kisebb a lemorzsolódás esélye (és persze a feliratkozásé pedig nő.) Egyébként egy elég jó megoldás lehet az Optimonk-féle módszer is, ami csak akkor dob pop-up-ot, ha a látogató már nagyon olyan jeleket mutat, hogy be fogja zárni az oldalt.

Remélem ez a 3 kis apróság neked is segíteni fog! És ne feledd, ahhoz, hogy valóban megértsd a látogatóidat és a legmagasabb minőséget tudd nekik adni, nem elég a best practice-ket használni, hanem bele kell nézni a saját adataidba is!

Mester Tomi

ps.: Ha több ilyen cikket szeretnél olvasni, ne felejts el követni minket Facebook-on!

6 szám, amit minden e-kereskedőnek mérnie kéne

A forintosított bevételével minden e-kereskedő tisztában van. Ez az alfája és az omegája minden analitikának, ez a végső siker mértéke. De van még másik 6 szám, amit minden tudatos online kereskedőnek ismernie kellene. Már csak azért is, mert ezek azok a számok, amelyek közvetlenül befolyásolják a bevételt – így ha tudatosan méred őket, látni fogod, hogy hol tudsz a leggyorsabban javítani az üzletmeneteden.

1. Az átlagos kosárméret (HUF/hó)
számítás: (havi összbevétel)/(havi vásárlások száma)
“Ha meggondolod, hogy egy látogató megszerzésének van egy fix költsége, akkor az hogy ettől a látogatótól minél nagyobb rendelést tudj elkönyvelni, a legegyszerűbb módja a bevételed növelésének.” (Bill D’Alessandro, befektető amerikai e-commerce szektorban)

2. Vásárlószerzés költsége csatornánként (HUF/vásárló/csatorna)
számítás: (reklámra költött pénz adott csatornán)/(vásárlók száma az adott csatornából)
Mindegy, hogy honnan szerzed a látogatóidat – Facebook, Google, Twitter, fórumok, blogok, konferenciák – mindegyiknek lesz valamekkora költségvonzata. Innentől pedig egyszerű matek az egész: legyen nagyobb a profitod az eladásból, mint amennyibe a reklám (és a kézbesítés) kerül.
Ha tudod, hogy melyik a legköltséghatékonyabb csatornád, tudni fogod mire érdemes fókuszálni. Enélkül könnyen lehet, hogy csak az ablakon szórod ki a pénzt.

3. Éves szintű visszatérés (%)
számítás: (azon felhasználók száma, akik tavaly is és idén is vásároltak tőled) / (összes tavalyi vásárló)
Itt nincs jó vagy rossz érték, de Kevin Hillstrom amerikai big data guru több 100 webshop elemzésén keresztül kialakított gyakorlata azt mutatja, hogy ez a szám alapvetően határozza meg az e-kereskedelmi stratégiát.
Ha ez az érték 40% alatt van, akkor a főfókuszod az új látogatók megszerzése legyen! Fektess a reklámjaidba és a továbbajánlások megszerzésébe energiát! (Ilyen cégek pl. túrafelszereléssel foglalkozó cégek, szemüveg boltok, és egyéb ritkán fogyasztott termékek).
Ha ez az érték 60% felett van, akkor építs lojalitást és kiemelt figyelmet szentelj a felhasználói élménynek. (pl. Amazon, Ebay, Tesco online, stb…)
Ha az érték 40% és 60% között van, akkor abban a ritka helyzetben vagy, hogy mindkét területre – új vásárlók és lojális vásárlók – koncentrálnod kell. Ilyen cégeknél (pl. Zappos) kiemelten fontosak a személyre szabott, informatív hírlevelek – illetve a perszonalizált élmény.

4. A konverziós arány (%)
számítás: (vásárló látogatók száma) / (összes látogató száma)
Ezt a kifejezést mindenki ismeri. Azt fejezi ki, hogy a látogatóidnak mekkora százaléka lesz valódi vásárló. Korai szakaszban ez a szám fontosabb, mint maga a bevétel, hiszen a befektetések megtérülését is ebből lehet számítani. Később is folyamatosan érdemes azon dolgozni, hogy ez az arány minél magasabb legyen.

5. Lemorzsolódás aránya (%)
számítás: (NEM vásárló látogatók száma) / (összes látogató száma)
Tulajdonképpen a konverziós arány ellentétéről beszélünk. De a lemorzsolódást lépésenként kell mérni – melyik aloldalon, melyik kosárfolyamatnál, pontosan hány %-a esett ki az embereknek. Ezáltal nagyon gyorsan megtalálhatók a gyenge pontok, optimalizálhatóak a vásárlási folyamatok.

6. Egy vásárlóra jutó profit
(Ft/vásárló)

számítás: (havi összbevétel)/(havi vásárlók száma)
Akár a lojalitás, akár az új vásárlók megszerzése a fókuszod, mindenképpen fontos, hogy maximalizáld az egy vásárlóból kitermelt profitot. A fenti 5 mérés mind-mind segít ebben – csökkentheted a lemorzsolódás arányát, növelheted a kosárméretet vagy optimalizálhatod a látogatószerzési folyamataidat – a végeredmény mindig az lesz, hogy nő az egy vásárlóra jutó profit. Ha emellett szinten tudod tartani a vásárlók számát, nem nehéz kiszámolni, hogy a bevételed is nőni fog!

Összegzés: Ezek az adatok a Te céged vásárlási adataidból is kinyerhetőek. Semmilyen speciális eszközre vagy szoftverre nincs hozzájuk szükség. Érdemes őket folyamatosan monitorozni, hiszen általuk sokkal tisztábban fogsz látni a cégedben és sokkal tudatosabban tudod majd felépíteni és változtatni a stratégiádat.

Ha segítségre van szükséged, szólj! :-)

Mester Tomi

inspiráció: Croll&Yoskovits – Lean Analytics

Honnan tanuljunk a Big Data-ról?

BRÉKING2: már lehet előjelentkezni az adatlaboros Big Data Képzés-re: itt!

BRÉKING: március elején ingyenes képzés indul az egyik legjobb statisztika tanfolyam keretein belül a Coursera-n! (részletek lentebb…)

Túl vagyunk az első Adatlabor-os Webináriumon! :-)
Ennek kapcsán frissítettem egy kicsit a Szakmai Anyagok fület is, mivel nagyon fontosnak tartom, hogy legyenek fent elérhető ingyenes vagy nem túl drága anyagok, ami alapján mindenki elmerülhet a Big Data és az üzleti intelligencia rejtelmeiben.

A kódolás alapjait például nagyon jól meg lehet tanulni a különböző online kurzusokon. Tudod melyik a 3 legnagyobb adatelemző nyelv? A KD Nuggets kutatása alapján: R, Python és SQL.
adatelemzési nyelvek - python, r, sql

A jó hír pedig az, hogy mind a háromra van már ingyenes online képzés:
R alapjai – Datacamp: Introduction to R
Python alapjai – Codecademy: Python
SQL alapjai – SQLCourse

Az elmélet (korreláció vs kauzalitás, reprezentatív minta, szignifikancia vizsgálat, stb…) elsajátítására az egyik legjobb internetes képzés a Coursera: Data Analysis & Statistical Interference című kurzusa, ami most márciusban indul és ingyenes. A Duke University tartja és ami szuper benne, hogy nagyon élvezetes az előadás stílusa, folyamatos példák, esettanulmányok, szemléltetések vannak benne. Az egyik kedvenc hasonlatom, amikor az előadó a nem-reprezentatív mintavételt a meg nem kavart levessel hozza párhuzamba. (“Megsózod a levest, de nem kavarod meg… hiába kóstolod meg a leves tetejét, ha ez alapján következtetsz a leves ízére, azt mondod sótlan. Ha tovább sózod, akkor viszont a mindent egybevetve elsózod a levest. Nem volt reprezentatív a mintád, és így becsaptad magad, mikor megkóstoltad a levest”.)

Ami pedig az üzleti stratégiát és az alkalmazást illeti, egy remek könyv Croll-tól és Yoskovitz-tól a Lean Analytics: Build a Better Startup Faster. 100+ esettanulmányon keresztül mutat be olyan stratégiákat, amelyek az üzleti életben működtek és amelyeket például mi is használunk az Adatlabor-ügyfeleknél is. Ez a könyv persze nem ingyenes (és magyar nyelven nem elérhető), de nagyon megéri az árát.

Ez a néhány tudásforrás egy jó induló és alapozó csomag akárkinek, aki még csak érdeklődik a szakma iránt, anno  én is végigcsináltam (elolvastam) majdnem mindegyiket, úgyhogy bátran tudom őket ajánlani! Hajrá!

Mester Tomi

A limonádés stand – avagy mit is kéne mérni?

“Ahhoz, hogy eldöntsd, mit is kéne mérned, olyan egyszerűen le kell tudnod írni az üzleti modelledet, mint egy limonádé árusító stand. Lépj egyet hátra, felejts el minden részletet és csak az igazán fontos összetevőkkel foglalkozz.” (Croll & Yoskovitz – Lean Analytics)

Croll és Yoskovitz szerint egy induló vállalkozásnak az egyik legjobb szimbóluma egy limonádé árusító stand lehetne. Könnyű megérteni belőle, hogy hogyan is működnek az üzleti modellek.

Mert hát hogy is működik egy sikeres limonádé árusító? Természetesen több pénzt keres a limonádé eladásából, mint amennyi költséggel az egész jár. Mik lehetnek a költségek?
– összetevők ára (citrom, cukor, poharak, víz)
– az egyszeri marketing kiadások (maga a pult, kóstolók, szórólapok)
– órabérek (ami persze gyerekkorban még nem is olyan fontos :-))

A számítás könnyű:
((Eladott italok száma) * (Ital ára)) – ((összetevők * elkészített italok száma) + (marketing kiadások) + (órabérek))

Ha ez az összeg pozitív, akkor nyereséges az üzlet, ha negatív, akkor nem az.

De ez mégsem ilyen egyszerű, hiszen a képletet befolyásolja a citrom árváltozása, az időjárás (vevőszám változás), az átmenő forgalom a környéken. Egyszóval rengeteg dolog, amire nehéz előre gondolni.
És mitől lesz mégis sikeres a limonádé árus?
Egyrészt, ha az előzetes számításokat elvégezte, másrészt, ha a felmerülő körülményekből származó hatásokat folyamatosan monitorozza (azaz méri), nézi, hogy mi milyen hatással volt az üzletmenetre és ezek fényében változtat.
Pl. ha a citromot a sarki árustól vette, aki a növekvő forgalom miatt felemeli a citromárakat, akkor a limonádé szakemberünk értelemszerűen rögtön reagálni fog rá és más beszállítót keres. Ha látja, hogy a környéken nagy lezárások vannak, akkor áthelyezi a székhelyét.

A különbség az online bizniszek és a limonádé stand között csupán annyi, hogy online sokszor ezeket a körülményeket nem tudjuk automatikusan észlelni és szétválasztani egymástól. Csak azt látjuk, hogy kezdenek fogyni a user-eink, de azt nem értjük, hogy miért – hiszen az egész egy láthatlan térben történik, tőlünk távol. Viszont ha mindent követünk, mérünk és adatokkal támasztunk alá, akkor ez a probléma megszűnik. Ha A/B teszteljük a marketing kampányainkat, ha UTM-kóddal látjuk el minden Facebook linkünket, ha szegmentáljuk a felhasználóinkat kor és nem szerint, stb…, egy pillanat alatt észlelni fogjuk, hogy mi az ok és mi az okozat és legfőbbképpen azt, hogy hogyan kell változtatnunk, hogy továbbra is sikeresek maradjunk.

Úgyhogy gondold végig még ma az üzletedet egy lépés távolságból! Mik a főbb összetevők és hogyan lehet ezeket mérni. Majd menj bele a részletekbe is, hogyan tudod követni az apró változásokat, hogyan tudsz mindent szem előtt tartani! A hasznod pedig az azonnali és folyamatosan fejlődő stabil üzletmeneted lesz! :-)

Mester Tomi