Nem érti a főnök az adatokat?

Előfordul. A tegnapi Budapest BI Forum-on feltett kérdésemre kapott válaszok alapján minden egyes BI-ban dolgozó emberrel. Röviden itt is leírom az előadásom tanulságait. A lényeget egy mondatban így fogalmaznám meg: nem elég az, hogy feldolgozod az adatokat, de át is kell tolnod a cégen az eredményeket, hogy a munkádnak valóban legyen értelme.
Ehhez pedig kommunikálnod kell. Profi módon.

Itt az egész prezim angolul, lent pedig néhány diához írok külön magyarázatot is. Alapvetően saját tapasztalatokra építettem. Nem a tutit akarom megmondani, csak megosztani néhány olyan hibát, amit észrevettem eddigi ügyfeleimnél, tréning résztvevőknél vagy éppen saját magamon. És persze néhány megoldást rájuk.

Először is, két helyen bukhat el az adataid kommunikálása. A vizualizációnál és a helyes kommunikációs csatorna megválasztásánál.

két hely ahol elbukhatszAz adatvizualizációhoz már egyszer leírtam Nancy Duarte 5 szabályát. Az előadásban ezekhez hoztam 1-1 konkrét példát konkrét cégek életéből. Mivel ezek „érzékenyebb információk”, inkább mutatok egy ellenpéldát, ahol a „Mondj igazat!” szabály nem valósul meg igazán. Avagy hogyan hazudjunk valós adatokkal… (Tavalyi román-magyar focimeccs eredménye…)

adatvizualizáció level 99
És az adatvizualizáció 5 szabálya még egyszer:
1. Mondj igazat!
2. Térj a lényegre!
3. A megfelelő eszközt válaszd ki!
4. Emeld ki a lényeget!
5. Maradj egyszerű!

És egy kicsit akkor a kommunikációs csatornák megválasztásáról! 2 fajta kommunikációs csatornát szoktunk használni az adatelemzések eredményeinek a kommunikálásához. Írásos (e-mail, nyomtatott riport) vagy szóbeli (1on1 beszélgetés, meeting-ek, prezentációk). Én mindig a szóbeli formát preferálom. Az írásban mindig lesznek félreértések, eltévesztett definíciók, stb… Szóban van egyfajta oda-vissza kommunikáció, ahol ezt ki lehet szűrni.

adatkommunikációs csatornák

Ha mégis az e-mail-t választanád, küldd el először a csapatvezetődnek, beszéljétek meg a lényeget és csak aztán küldd tovább a döntéshozóknak. Így biztos lehetsz benne, hogy már legalább egy ember ért téged és egyetért veled, mielőtt döntenek a kutatásod eredménye felett. Azért mielőtt e-mail-t küldesz szóbeli megoldások helyett, jusson eszedbe, hogy mennyire nagyon sok e-mail-en megy át mindenkin nap mint nap és az, hogy mennyire nagy az esélye, hogy véletlen ignorálnak.
Egyébként az évtized life-hack-je volt, amikor valaki beírta a céges levlistára az egyik cégnél a tárgy elé, hogy IMPORTANT. Mindenki megnyitotta…

fontos e-mail

Csakhogy 2 hónappal később már így nézett ki az e-mail fiók. (SUPER-SUPER IMPORTANT-re érdemes odafigyelni :-))).
nagyon fontos levél

Úgyhogy én mindig a prezentációt/meeting-et javaslom az eredményeid első bemutatásának formátumaként. Saját tapasztalat alapján a megfelelő sorrend az adatok kommunikálásában ez lehet:
1. Rövid 1-on-1 a csapatod vezetőjével (szóban)
2. Meeting a csapattal vagy akik még a projektben benne voltak (szóban)
3. Prezentáció a döntéshozóknak, a többiek támogatásával (szóban)
4. Tájékoztató e-mail az egész cégnek (írásban)

Ezzel a sorrenddel sokkal nagyobb eséllyel megy át az üzenet és sokkal nagyobb eséllyel valósul meg a kutatásod eredménye a cégen belül.

Úgyhogy változtasd meg a világot adatvezérelt ötletekkel! De sose feledd, hogy ehhez szükséged van szép adatvizualizációra, tiszta üzenetekre és a megfelelő kommunikációs csatorna megválasztására.

Mester Tomi